Október - 2018
H K S C P S V
01 02 03 04 05 06 07
08 09 10 11 12 13 14
15 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31  

Balogh Tamás
1905-1985



Magyar származású neves brit közgazdász, gazdaságpolitikus, az oxfordi egyetem tanára. Nemzetközi pénzügyi szervezetek és fejlődő országok problémáinak elemzője, gazdasági tanácsadó. Elfogadja a klasszikus iskola szellemiségét. A neoklasszikus közgazdaságtant, és különösképpen a monetarizmus gazdaságpolitikai következtetéseit irrelevánsnak tartja.

Berzeviczy Gergely 
1763-1822



Berzeviczy Gergely a korai magyar közgazdasági és gazdaságpolitikai gondolkodás egyik legkiemelkedőbb alakja, a szabadkereskedelmi nézetek egyik első hazai hirdetője, a korszak legnagyobb rendszeres magyarországi közgazdaságtan - könyvének szerzője.

Bródy András
1924–2010





A második világháború utáni magyar közgazdász generáció egyik legkiemelkedőbb képviselője. Az input-output modellezés nemzetközileg elismert kutatója. Több évtizedig foglalkozott a marxi teória matematikai megfogalmazásával. A termodinamika közgazdasági alkalmazásának kísérletével is úttörő kutatást végzett.

www.brody-andras.hu

 

Gróf Desewffy József 
1771-1843




Államférfi és író. A reformkorban Széchenyi István legnagyobb ellenfele konzervatív oldalról. A nemzetgazdasági irodalomban “A ’Hitel’ czímü munka taglalatja” tette nevét ismertté. Közgazdasági gondolkodásában a merkantilisztikus gondolatrendszer érezteti hatását.

Fellner Frigyes 
1871 - 1946




Fellner Frigyes közgazdász és statisztikus, egyetemi tanár, az MTA tagja. A nemzeti jövedelem, a nemzeti vagyon, a fizetési mérleg kérdéseivel foglalkozott. Ezekről a kérdésekről több műve jelent meg. Tudományos munkássága elsősorban leíró jellegű volt

Földes Béla 
1848 - 1945




Földes Béla közgazdász és statisztikus, egyetemi tanár, az MTA tagja; 1917-ben miniszter. Elméleti nézeteire a  német történeti iskola volt hatással, értékelmélete eklektikus.

Heller Farkas 
1877-1955



Heller Farkas közgazdász, egyetemi tanár, a Közgazdasági Szemle szerkesztője, a Magyar Közgazdasági társaság alelnöke, az MTA tagja.Az osztrák iskola legkiemelkedőbb magyar követője. Egyaránt foglalkozott az elméleti és az alkalmazott közgazdaságtannal, több műve külföldön is megjelent. A nemzetközi elismerésre is méltó átfogó elmélettörténeti műve 1943-ban jelent meg.

Jánossy  Ferenc
1914-1997




A 20. század második felének egyik legeredetibb gondolkodású magyar közgazdásza, iskolateremtő hatású tudós. A gazdasági trendeken alapuló sajátos fejlődéselmélete, a kelet-európai országokra vonatkozó kvázi-fejlettségi koncepciója és méréselméleti fejtegetései tették nevezetessé gazdaságelméleti munkásságát.



 

Káldor Miklós
1908 - 1986


                                                


Magyar származású brit közgazdász, a cambridge-i iskola egyik fő képviselője, a jövedelemelosztási szempontot hangsúlyozó post-keynesi irányzat egyik alapítója. Kormányzati tanácsadóként a keynesi típusú keresletélénkítő költségvetési politikát javasolta.


Karvassy Ágoston 
1809-1896




Karvassy Ágoston közgazdasági és jogi író, egyetemi tanár; az első magyar nyelvű rendszeres közgazdasági és pénzügyi könyv szerzője. (Népszerű nemzetgazdaságtan, 1861.) Közgazdasági nézetei eklektikusak voltak.

 

Kautz Gyula
1829 - 1909


                                                


Kautz Gyula közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár. Közgazdasági nézeteire a német történeti iskola és különösen  W. Roscher hatottak. Főként a közgazdasági irodalom fejlődését vizsgálta, és az egyes elméletek létrejöttét a kor társadalmi viszonyaival is igyekezett kapcsolatba hoz

 Kossuth Lajos
1802-1894


                                                


Államférfi, a XIX. századi magyar történelem egyik meghatározó alakja. Széleskörű publicisztikai és politikusi munkásságából kirajzolódó gazdasági eszmerendszere kezdetben a smithi szabadkereskedelmi elvekhez állt közel, de igen hamar, elsősorban Friedrich List hatására a nemzetközpontú protekcionizmus felé tolódott el.

Navratil Ákos 
1875-1952




Navratil Ákos közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja. Kritikusan viszonyul a korabeli közgazdaságtan domináns irányzataihoz, közgazdasági rendszerét főként a klasszikus politikai gazdaságtanra alapozza. Különösen nagy hangsúlyt fektet a gazdasági jelenségek és a jogi intézmények közötti kapcsolat elemzésére.

 

Schwartner Márton 
1759-1825




A statisztika nemzetközileg nagyra becsült művelője, kinek munkássága átmenetet képez e tudomány leíró és kutató irányzata között. Hírnevét „A Magyar Királyság statisztikája” című nemet nyelven írott munkája alapozta meg.

 

Báró Skerletz Miklós 
1731?-1799?




Gazdasági és jogi szakíró, államférfi. Az 1790/91-es országgyűlésen felállított Kereskedelmi Bizottság tagjaként alkotta figyelemre méltó elméleti fejtegetéseket is tartalmazó műveit, melyekben Magyarország részletes természet- és gazdaságföldrajzi leírását adja, ill. ennek alapján törvényjavaslatokat fogalmaz meg.

Surányi-Unger Tivadar 
1898-1973




Nemzetközileg ismert közgazdász. Az univerzalizmus szemléletét képviseli a két világháború közötti hazai közgazdaságtanban. Németül kiadott gazdaságfilozófiai és elmélettörténeti művei a magyar közgazdaságtan nemzetközi hírnevét erősítik. A második világháború után külföldre távozott, összehasonlító gazdaságtannal és kelet-európával foglalkozó műveket írt.

Gróf Széchenyi István
1791-1860





A 19. század első felében megindult reformmozgalom kezdeményezője, a magyar közgazdasági irodalom és közírás megalapítója, történelmünk egyik legkiemelkedőbb alakja. Reformkoncepcióját a „Hitel” (1830), a „Világ” (1831) és a „Stádium” (1833) című művei tartalmazzák. Ismeri kora gazdasági irodalmát, nézetei elsősorban a smithi eszmevilághoz állnak közel.

Takaróné Gáll Beatrix
1894–1980




Sokoldalúan képzett tudós-pedagógus és közgazdásztanár, 1940-ben a műegyetem első női magántanárává nevezik ki. Gazdaságfilozófiai, gazdaságetikai és elmélettörténeti művekkel gazdagította a két világháború közötti magyar szakirodalmat.

Theiss Ede
1899-1979



 Theiss Ede mérnök, közgazdász statisztikus. A harmincas évektől kezdve úttörő     szerepet játszott azon területek hazai művelésében és elterjesztésében, melyek    később a közgazdasági főáram lényegi elemeivé váltak, így munkásságában a     matematikai közgazdaságtan, az ökonometria, a konjunktúraelmélet és a    közgazdasági dinamika foglal el központi helyet.

Utolsó frissítés: 2018.10.10.