Március - 2019
H K S C P S V
  01 02 03
04 05 06 07 08 09 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 27 28 29 30 31

 

MAGYAR KÖZGAZDASÁGI KLASSZIKUSOK SOROZAT

(Sorozatszerkesztő: Bekker Zsuzsa)

 

 


Heller Farkas: A közgazdasági elmélet története
(Utószó: Bekker Zsuzsa) Reprint kiadás, Aula Kiadó, Budapest, 2001. 603+4 o.

A könyv a magyar közgazdasági gondolkodás egyik legjelentősebb alakjának, Heller Farkasnak (1877–1955) a főműve. 1943-ban jelent meg. A londoni Macmillan is szerződött kiadására, de a második világháború meghiúsította az elképzelést. A művet széleskörű, naprakész olvasottság jellemzi, mintegy kodifikálja az addig ismert tudásanyagot. Érdekessége, hogy a gondolatrendszerek fejlődésének bemutatásán túl tematikus tárgyalásmódot is alkalmaz, ami kevéssé elterjedt változata az elmélettörténet-írásnak.

 


Kossuth gazdasági írásai
(Szerk.: Bekker Zsuzsa, munkatársak: Frenkel Gergely és Szarka Judit) Aula Kiadó, Budapest, 2002. 511 o.

A könyv Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg. A kötet tematikus csoportosításban közli a nagy államférfi lényeges gazdasági tárgyú írásait; a gazdasági gondolkodó és gazdaságszervező Kossuthot nemcsak hírlapi cikkein és egyéb publikált művein, hanem törvénytervezetein, gazdasági tárgyú levelein keresztül is bemutatja. A kötet munkatársai rövid problémafelvetéssel és tematikus értékeléssel segítik az olvasót. A könyv életút bemutatást, bibliográfiát és tárgymutatót is tartalmaz.

 


I. gr. B.D.: A’ Nemzeti Jól-létről
(Reprint kiadás) Aula Kiadó, Budapest, 2003. 95+I o.

A könyv szerzője i(ktári) gr(óf) B(ethlen) D(omokos). Az 1831-ben, Bécsben, I. gr. B.D. jelzéssel megjelent írás a magyar közgazdasági gondolkodás egyik művelődéstörténeti kincse, bár gyakorlatilag ismeretlen a mai közgazdászok számára. A munka az ún. főúri reformirodalom korai gyöngyszemeihez sorolható. A Széchenyi „Hitel” című műve által generált magyar nyelvű közgazdasági irodalmi hullámban a gazdaságelméleti alapvetést tartalmazó munkák első kiváló megjelenése.

 


Kautz Gyula: A nemzetgazdaságtan és irodalmának történeti fejlődése
(A kötetet gondozta és a Kautz Gyula, az eszmetörténet-író c. zárótanulmányt írta: Bekker Zsuzsa. Német eredetiből fordította: Bródy András, Frenkel Gergely, Hild Márta, Horváth László) Aula Kiadó, Budapest, 2004. 582+28+16 o.

Az 1860-ban, Bécsben megjelent német nyelvű könyv, a Die geschichtliche Entwickelung der National-Oekonomik und ihrer Literatur első nemzetközi hírű professzionális közgazdászunk, Kautz Gyula (1829–1909) világhírű elmélettörténeti műve. A magyar közgazdasági kultúra nagy adóssága szűnt meg, hogy majdnem másfél évszázaddal megjelenése után magyarul is olvashatóvá vált e szakirodalomban máig idézett munka. Dogmatörténeti újdonsága, koncepciója, széleskörű, naprakész tájékozottsága, valamint nagyhírű olvasói és hivatkozói (Marshall, Marx, Hayek, Schumpeter, Jevons stb.) méltán emelték alapművé.

  


Kautz Gyula: Államgazdaság- vagy pénzügytan
(Reprint kiadás Bekker Zsuzsa utószavával.) Aula Kiadó, Budapest, 2004. 371+13 o.

Kautz többször kiadott, több generáció által tankönyvként használt három kötetes „A nemzetgazdaság és pénzügytan rendszere” c. munkájának harmadik része az államgazdaság- vagy pénzügytan, amely az államháztartás „leghelyesebb berendezésének és vitelének szabályait” és problémáit tekinti át. A jelen kötet az 1885. évi kiadás reprintje. A költségvetésről, az adózásról, az államadósságok keletkezéséről, kezeléséről írt kiérlelt és sokoldalúan megvilágított tárgyalás a mai olvasónak is tartogat meglepetéseket.

  


Berzeviczy Gergely: A közgazdaságról
(Fordította: Gaál Jenő (1902). A bevezető tanulmányt írta és a fordítást a latin eredetivel egybevetve korszerűsítette: Horváth László) Aula Kiadó, Budapest, 2006. 130 o.

Berzeviczy Gergely az 1800-as századforduló polihisztor gondolkodója, aki a hazai szociológia, néprajz és közgazdaságtan egyik legjelentősebb korai képviselője. Gazdaságelméleti munkásságának újra kiadott magnum opusa azért igen jelentős, mert a tudományág első ismert hazai összefoglalását nyújtja, azt a korszakot fémjelezve, melyben Magyarországon megindult az önálló gazdaságtani eszmefejlődés, s elterjedt, ha szelídített formában is, a klasszikus irányzat gazdasági liberalizmusa.

  


Heller Farkas: Etikai tudomány-e a közgazdaságtan?
(Szerk., szövegválogatás, bevezető tanulmány: Madarász Aladár) Aula Kiadó, Budapest, 2006. 302 o.

A kötet a XX. sz. első felének talán legismertebb és leginkább elismert magyar közgazdász-tudósa és professzora tanulmányaiból ad közre egy válogatást. E tanulmányokat, melyek egyebek között a határhaszon-elmélet, a pénz és hitelelmélet, a háborús gazdaság, a konjunktúrakutatás problémáit, közgazdaságtan és etika kapcsolatát vizsgálták, ma is haszonnal forgathatják a múlt és jelen összefüggései iránt érdeklődő olvasók, mert igazolják Heller Farkas korabeli jellemzését: „szakmájában szinte mindent tud, amit csak meg lehetett tanulni és amit tudnia kell”.

  


Navratil Ákos: Régi igazságok és új elméletek a közgazdaságtanban
(Szerk., szövegválogatás, bevezető tanulmány: Hild Márta) Aula Kiadó, Budapest, 2007. XLVII+330 o.

A kötet Navratil Ákos, a két világháború közötti magyar közgazdaságtan egyik vezető tudósának 1896 és 1942 közötti években megjelent írásaiból gyűjtött válogatás. Tanulmányozhatóvá teszi a klasszikus iskola tradíciójára támaszkodó Navratil közgazdasági rendszere alapösszefüggéseit, a gazdasági jelenségek és a jogi intézmények kapcsolatára vonatkozó módszertani elemzéseket. Bemutatja Navratil széles látókörű társadalomtudományi szemléletű gondolkodása eszmei forrásait, az elméleti közgazdaságtan és a gazdaságpolitika viszonyáról kialakított, ma is figyelemreméltó koncepcióját.

  


„Illik-e magyarhoz csalfa kereskedés?” 17. és 18. századi magyar nyelvű gazdasági irodalom
(Szerk., a szövegeket válogatta, a bevezető és zárótanulmányt írta: Bekker Zsuzsa) Aula Kiadó, Budapest, 2008. XLI+340 + VIII o.

Kalendáriumi szövegek, mondókák, mesterségdicsérő énekek, költemények, verses ismeretterjesztés, közmondások, imák hordozták a korai századokban a gazdasági tartalmat a magyar nyelvű irodalomban a szakpróza írásain és a hivatalos anyagokon túlmenően. A felvilágosodáskor adta meg azt a nyomatékot, hogy a tudományos mondanivalót is egyre inkább magyar nyelven fejezzék ki, a szokásos latin és német mellett, vagy helyett. A kötet színes válogatást közöl a különböző műfajú szövegekből, elemzi eszmetörténeti vonatkozásaikat. Részletes bibliográfia, mintegy 30 szerzői arcél segíti a kor megismerését.

 

Utolsó frissítés: 2018.11.30.